RÓLAM

Néhány szó rólam


Dr. Papp Éva

GASZTROBLOGGER, ORVOS

A mi történetünk tavaly (2018) nyáron kezdődött. Akkor derült ki (szerencsére viszonylag rövid idő alatt) a 2,5 éves kislányunkról, hogy cöliákiás. Már egy pozitív gyorsteszt után gyakorlatilag biztosak voltunk benne – ahogy az igazolódott is. Az a szigorú diéta, ami ezzel jár, egy felnőttnek is embert próbáló a mindennapokban. Bele sem akartam gondolni, milyen lesz átélni ezt egy bölcsis kislánynak. Így utólag, azt kell mondanom, lényegesen könnyebben ment az átállás, mint amire számítottunk. Gyakorlatilag pár nap alatt megszokta, hogy a bölcsiben mást eszik, mint a többiek. Ebben azért szerencsére segítségünkre voltak a fantasztikus gondozónénik is, akik mindenre mindig odafigyelnek. Itthon egy hétvége alatt kisepertünk mindent, ami glutént tartalmazhatott és felszereltük a konyhát csupa szuper gluténmentes alapanyaggal és finomsággal. Még a nagymamánál is a konyha fele teljesen gluténmentes lett, így amikor hétvégén/nyáron a nagyszülőknél vagyunk, ott is teljesen gördülékenyen mennek a dolgok. Ebben az átállásban segített nekünk a „gluténmanó” története is… Valahogy azért meg kellett értetni a kislányunkkal, hogy most mi történik, mi ez a nagy változás, miért kell neki mást enni… Így elkezdtünk mesélni neki a gluténmanóról, aki bántja a pociját, ezért nem szabad olyat enni még véletlenül sem, amiben gluténmanók lehetnek! Már pár hét diéta után tudta, hogy mindennél meg kell kérdezni, hogy van-e benne gluténmanó és csak akkor esszük meg, ha a válasz: nincs. Azt is könnyen elfogadta, hogy ez a manócska nem minden gyereknek a pociját bántja, de akinek igen, annak nagyon óvatosnak kell lennie… Hát innen jött a névválasztás és ebből adódik az is, hogy ezen a blogon olyan receptek és ötletek lesznek, amik egy kisgyereknek is vélhetően elnyerik a tetszését. Persze csak többnyire, mert tudom, a kisgyerekek milyen válogatósak tudnak lenni 😊 .